2010. július 16., péntek

Moonlight 19. fejezet - Sikoly

És elérkezett a január. Hihetetlen mennyiségű hóval ami úgy tűnt, márciusig soha nem fog megállni. De ezzel együtt járt a borús időjárás, ami kifejezetten kedvezett a vámpír rokonok érkezésének. Rachel,Luke és a kis Charlie átmenetileg nálunk laktak. Így az összes Cullen el tudta foglalni a kúriát. Csak Kathy és Gerald küldött egy bocsánatkérő levelet nászajándék kíséretében, egyéb nem publikus elfoglaltságra hivatkozva. Amikor Alicenél érdeklődtem, ő sem tudott bővebb felvilágosítást adni.
- Fogalmam sincs..Amióta férjhez ment ritkábban találkozunk…Amúgy is mi mostanában Chicagoban ők meg Helsinkiben vannak. – így aztán maradt a teljes tudatlanság. Az esküvő helye természetesen a Cullen ház, mivel ennyi ember feltűnés nélkül máshol nem is nagyon tudna elférni. A quileutok közül persze csak a falka tagok és azok családjai jöhetnek, azok akik tudják az igazat Cullenékról. Fő az elővigyázatosság. Természetesen erről fogalma sem volt Rachel mamájának aki kicsit értetlenkedve ugyan, de teljesítette a kérésünket, hogy lehetőleg Seattleből szerezzen papot és ne Port Angelesből vagy Forksból. Így aztán az év első hete nem állt ki nálunk másból ,csak rohangálásból. Cassie nagyon élvezte, bár egy időben zárt térben farkasokkal maradnia még nehezére esett. De legalább, csak köhögnie kellett tőlünk és nem érzett kényszert, hogy megöljön minket.
- Lily Black! Ne álmodozz, hanem menj és segíts a mennyasszonynak felöltözni!- támadt nekem harciasan Alice. Kirázott a gondolat mikor belegondoltam, hogy ez hanyadik esküvő lehet amit meg- szervezett. De tagadhatatlan volt, hogy csodát művelt. A kinti fehérséget ellensúlyozva bent minden díszítés az elmúlt karácsonyt idézte. Piros és arany volt minden. A csuda tudja honnan sikerült neki január közepén piros virágokat szereznie. Arany girlandok és gyertyák tették a képet még varázslato-
sabbá. Természetesen a koszorúslányok ruhája is ezt követte és zavarba ejtően piros és habos ruhát kellett viselnünk. Rachel az emeleten készülődött Alice régi szobája volt neki erre a célra kirendelve.
- Jöhetek?
- Persze, gyere csak be! – Rachel mamája, Cassie, és anya voltak bent. Meg kellett hagyni, hogy a barátnőm elképesztően festett, így nekem már munka nem is akadt. Rachel egy egyszerű fehér ruhát viselt, ami lágyan omlott le a lábaira. Az ujjainál és a vállánál csipke volt. A haja egyszerű kontyba volt fésülve és apró piros virágdíszes csatok díszették. De nem nagyon kellett rá dísz, mert amúgy is ragyogott.
- Jajj Lily, annyira izgulok!- szorította meg a kezem ami tényleg ezt mutatta, mert jéghideg volt.
- Ugyan, minden rendben lesz!- simítottam meg az arcát. Körbenéztem a szobában, de láttam, hogy Charlie sehol sincs.
- Esmével van.- felelte anya, mert láthatta, hogy kit keresek.- Annyi dolgunk volt és ő szivesen elvállalta az unokaöcsédet.
- Rachel, minden rendben lesz. Luke annyira imád!- szólalt most meg Cassie, és annyira lelkesnek tűntünk mind a ketten, hogy Rachel végre megnyugodott. De ideje is volt, ugyanis lent felhangzott ahogy Edward elkezdett játszani a zongorán és a mi szobánkba pedig apa dugta be a fejét.
- Készen álltok? Mehetünk?- mi csak bólintottunk, anya elment apával, mi pedig Cassievel elindultunk le a lépcsőn, mögöttünk jött Rachel az anyukájával. Jót mosolyogtam mikor meghallottam a csodálkozó felkiáltását a díszítés láttán. És a széksor végén pedig ott várta az öcsém öltönyben. Mi tagadás el kellett ismernem, hogy jól nézett ki. A szertartás egyszerű volt, és a végén pedig hatalmas ováció tört ki. Szegény pap majd megsüketült, mikor a szobában lévő összes vámpír és vérfarkas egyszerre kezdett el tapsolni. A szertartás után persze a szerencsekívánatok sora következett, és én csak távolról láttam ahogy családunk Cullen részével találkozik Rachel. Mi tagadás, igyekezett ő, de nem mentesült a hatásuk alól. Az esküvő után ünnepség/parti is a házban volt megtartva, de ez inkább utó karácsonyi partira emlékeztetett, mint valami hatalmas lakodalomra. Mindenki nagyon jól szórakozott, a háttérben halk zene szólt. Aki akart táncolhatott, de mivel igen szűk körű esküvő volt, így jobbára csak beszélgetés lett belőle. Cullenek a régi falka tagokkal beszélgettek. Nálunk is a fiúk külön bandába verődve pusmogtak. Természetesen az ifjú pár egymásba volt feledkezve. Mi pedig Nateel, Hugoval és Cassievel alkottunk egy négyest és örömmel tapasztaltam, hogy Nate igyekszik Cassiet megismerni.
- És mik a terveid?- tudakolta, igaz kicsit távolságtartón de igyekezett azért kedves lenni. De sejtettem, hogy előbb vagy utóbb, úgyis megkedveli, hiszen Cassie nagyon aranyos lány volt.
- Szeretném majd befejezni a középiskolát, mert otthon még 1 év hiányzott belőle.- felelte könnyedén, de azért láttam az arcán a pillanatnyi szomorúságot, és látta ezt Hugo is aki megcirógatta a kezét.
- Ohh értem. Hmm izé, sok sikert..- mi összenéztünk Cassievel és elmosolyodtunk. Tudtuk, hogy ez is nagyon nagyon jó dolog már Nate részéről. A parti tovább is jó hangulatban folytatódott. Lassan közeledett az idő amikor is az ifjú pár elhajt a nászútra. Egyszer csak, szinte a semmiből előbukkant Edward. Igazából nem is nagyon láttam, hogy merre vannak, mivel egészen jól elbeszélgettünk végül így négyen.
- Bocsássatok meg a zavarásért! De beszélhetnék veled egy kicsit Lily?- kábán néztem rá, kicsit túlzásba vittem a puncsok fogyasztását, ezzel magyaráztam azt is, hogy valahogy más volt most a szaga.
- Persze, menjünk. – és a fejemmel a konyha felé böktem. De ő nem állt meg ott, hanem kiment a hátsó ajtón. Követtem, hiszen nekem meg se kottyant, hogy odakint hóesés volt.
- Nos? Mit szeretnél mondani?- néztem rá kérdőn, és nem nagyon értettem, hogy mégis miről lehet szó amit nem beszélhetünk meg bent. Azonban Edward csak nézett rám meredten, majd gonosz mosolyra húzódott a szája. A körvonalai elmosódtak és egy idegen vámpír állt előttem.

3 megjegyzés: