Hogy én miért estem le az érthető. De Dorah? És mindkettőnk döbbent arca pont a másikat nézte.
- Majd később.- motyogta nekem halkan. Ismét a vámpírhoz fordult és szeme most már határozottan őrülten csillgott.
- Hazudsz. Nem Charles Fox volt..-a vámpír erre nem számított. Bedugta a piszkavasat a tűzbe és szépen lassan elindult vele a vámpír felé.
- Jó, jó megmondom. – ijedtében a szemfogait is visszahúzta.Majd részletesen beszámolt a megbízójáról és hogy a vámpíroknál éppen, hogy áll a helyzet. Mikor mondandóját befejezte. Dorah Christina felé fordult.
- Telefonálj Robertnek gyorsan. Hamar ide kell érniük.- majd felém fordult. – July szítsd fel a tüzet. Mi elbeszélgetünk. – majd vadállatias vigyort villantott az ijedt vámpírra. A vámpír már nem könyörgött, nem szólt. Csak összeszorított szájjal várta a végzetét. Dorah székestől kivitte a hátsókijáraton a fák közé. Csak egy reccsenést hallottam. És a következő pillanatban Dorah már vissza is tért a vámpír maradványaival amit egyből tűzre dobott. A gyomrom ekkor rándult csak görcsbe. Honnan tud Dorah Charlieról? Mi van ha meglátta mikor találkoztunk?
- Menjünk a szobámba.- ólomléptekkel mentem utána, majd egyből a legközelebbi fotelba roskadtam.
- Tudok rólad és Charlieról.
- Ezt sejtettem. – suttogtam
- Charlie kért meg, hogy vigyázzak rád.- na ez már új volt.
- Mi? Hogyan? De a másik vámpír miért mondta az ő nevét? Hiszen nekem Charlie azt mondta, hogy…- itt elharaptam a mondtatot, mert féltem, hogy túl sokat árulok el a közös beszélgetéseinkből.
- És honnan ismeritek ti egymást? Nem úgy van, hogy a vámpírok és vérfarkasok ellenségek?- Dorah csak szomorkásan mosolygott.
- Mindent el fogok magyarázni. De szerintem az lesz a legjobb ha az elején kezdjük. Tudom, hogy nehéz lesz hallanod. – nem értettem bocsánatkérő tekintetét.
- Nézd July, nekem valamikor Charles a vőlegényem volt.- közel jártam hozzá, hogy leszédüljek a fotelből.
óóó méééég:DDD lécci!!!
VálaszTörlés